I have a problem

Pszichoblog egyetemistáknak

Szorongás - tünetek és kezelése

2015. október 08. 13:50 - Hello Panni

Sokan számolnak be szorongásról, amikor felkeresnek. Ez a szorongás lehet egy konkrét dologgal kapcsolatos, mint például a tanulás, munkahely vagy szereplés mások előtt, de lehet egy általános érzés is, amely szinte minden pillanatban jelen van.

De mi is az a szorongás? Honnan tudhatod magadról, hogy szorongó vagy-e, és hogy esetleg segítségre van-e szükséged?

A szorongásnak sok jele van, ezek jelentkezhetnek együtt, de külön-külön is.

A szorongás egyik jele a szűnni nem akaró aggodalmas gondolatok. Ezek a gondolatok vonatkozhatnak egy élethelyzetre, a jövőre, egy  fontos személyre, vagy egy például egy betegségtől való félelemre. A gondolatok ilyenkor vissza-visszatérnek erre a témára, de nem a problémák lehetséges megoldásra fókuszálva, hanem csak mint a fenyegető feszültség forrására. Ezeket a gondolatokat nevezzük a szorongás kognitív jeleinek.

A szorongás érzések, érzelmek formájában is megjelenhet, egy tartós negatív hangulati állapotot eredményezve. Félelemhez hasonló érzés van ilyenkor jelen, de a szorongás kiváltó okát nem lehet könnyen beazonosítani. Ezért a szorongás feloldására sincs lehetőség, hiszen nem tudjuk, mi a probléma, és mit lehetne tenni. A negatív érzelmek megszüntetésével kapcsolatos tehetetlenségérzés tovább is gerjesztheti a problémát. A szorongás társulhat depresszióval, lehet annak oka  és következménye is.

Sokak számára ismerősek a szorongással együtt járó testi tünetek: a szorító érzés a gyomorban, émelygés, hányinger, feszültség az izmokban, izgatottság- és nyugtalanságérzés, túlzott izzadás, szívdobogás és mellkasi fájdalom. Jelentkezhet a szorongás fáradékonyságban, alvásproblémákban és ismétlődő rossz álmokban is. A hosszasan fennálló szorongás sok testi betegség kialakításában szerepet játszik: például magas vérnyomás, gyomorfekély és reflux-betegség, funkcionális meddőség.

A szorongásnak viselkedéses összetevői is vannak. A tartós feszültség levezetésére a szervezet “zsilipeket” hoz létre, ahol le tudja vezetni a felgyülemlett energiát. Ezt sokszor a hétköznapokban is látjuk, például amikor valaki a lábával idegesen dobol, vagy rágja a körmét.  A szorongás viselkedéses jeleivel kapcsolatban csak akkor kell komolyan aggódni, ha ezek mértéke már túlmegy egy bizonyos határon: kontrollálhatatlanná és kényszeressé válnak (pl.: hajtépegetés, tikkelés, lakás körbejárása és ellenőrzése, mosakodás) vagy fájdalmat, sebeket okoznak.

Milyen gyakori típusai vannak a szorongásnak?

  • Fóbiák – pl.: társas helyzetektől, tágas tértől, állatoktól
  • Pánikzavarok – a szorongás tüneteinek együttes és nagyon intenzív megjelenése
  • Generalizált szorongásos zavar – a szorongás tüneteinek tartós fennállása egy beazonosíthatatlan ok nélkül
  • Kényszergondolatok és cselekvések
  • Stressz által kiváltott reakciók (akut stressz vagy poszttraumás stressz)
  • Testi tünetekben megjelenő (pszichoszomatikus zavarok), hipochondriák (betegségektől való félelmek)

A szorongás okai

A szorongás okai nagyon sokrétűek lehetnek: feldolgozatlan traumák, szorongó szülők érzelmi mintájának átvétele, tartósan feszültséget okozó kapcsolat (munkahelyen, párkapcsolatban, családon belül, stb…), a jövővel kapcsolatos egzisztenciális- vagy egészségi állapottal kapcsolatos bizonytalanság.

Mikor érdemes szakembert felkeresni?

Akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha valaki úgy érzi, hogy a szorongás jelentős mértékben befolyásolja az életvitelét: hatással van a hangulatára, társas kapcsolataira, munkájára, jövőbeli terveire.

Mivel, hogyan, hol lehet kezelni a szorongást? Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a szorongás elmúljon?

A szorongás tüneteit több módon lehet csökkenteni. Sokan nem a probléma forrását kezdik felkutatni, hanem csak a kellemetlen érzések megszüntetésére törekszenek például túlzott alkoholfogyasztással, dohányzással, droghasználatalttal. Ezt nevezzük érzelemközpontú megküzdési módnak. Ez a stratégia hosszú távon nem jövedelmező, hiszen csak további problémákat generál.

Hosszú távú pozitív eredményt a probléma okának megszüntetése hozhat. Ha ezt egyedül vagy a család segítségével nem sikerül megtenni, akkor érdemes pszichológus segítségét igénybe venni. A pszichoterápiának több típusa is hasznos a szorongásos problémák kezelésében: a kognitív viselkedésterápiák a tudatos gondolatokkal dolgoznak; a relaxációs, imaginációs- és hipnoterápiák pedig inkább az érzelmekkel, emlékekkel, testi tünetek szimbolikájával foglalkoznak. Természetesen sok terapeuta több módszer elemeit is alkalmazza munkája során. Egyes esetekben a pszichoterápiát gyógyszeres kezeléssel is célszerű támogatni, ilyenkor a pszichiáter szakemberhez tud segíteni.

Felnőttek számára ingyenes lehetőség például a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszéke a szorongással kapcsolatos tünetek kezelésére. Ide szakorvosi beutalóval, telefonos bejelentkezés, és egy első interjú után kb. 10-15 alkalommal lehet járni.

Magánúton egyéni vagy csoportos terápiát is igénybe lehet venni. Jelentkezés előtt érdemes utánanézni a terapeutának és az általa használt módszereknek, hogy azt a szakember és azt a módszert válaszd, ami számodra a leghitelesebbnek és legszimpatikusabbnak tűnik.

A szorongás súlyosságától, a kiváltó probléma jellegétől, és egyéni jellemzőktől is függ, hogy mennyi idő alatt csökkenek a szorongás tünetei. Van, akinél egy relaxációs módszer megtanulása már pár hét után érezhető javulást okoz, van, akinek hónapokig, vagy évekig tartó terápiára van szüksége ahhoz, hogy ne ezek a kellemetlen érzések uralják az életét.

Megfelelő kezeléssel pozitív és tartós változást lehet elérni, amely az életminőség, testi-lelkiállapot, társas kapcsolatrendszer és tanulmányi-munkahelyi teljesítmény javulásában is megjelenik.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ihaveaproblem.blog.hu/api/trackback/id/tr327950006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.